Ennyit pénzt lehet keresni akkumulátorral KÁT-os naperőműparkban

2025. július 30-án megtartottuk első webinárunkat, az Ewiser Csoporttal közös szervezésben. Arra kerestük a választ, vajon pótolhatja-e az energiatároló egy KÁT-os park kieső bevételeit. Ez egy nagyon aktuális kérdés, mivel a KÁT-elszámolás megszűnésével és a kapcsolódó szabályozási változásokkal egyre égetőbbé válik a bevételkockázatok kezelése.

Ingyenes online eseményünkhöz végül több mint 100 hazai döntéshozó csatlakozott.

Hogy az is hozzáférjen az edukatív tartalomhoz, aki nem tudott jelen lenni, ebben a blogcikkben is összefoglalunk minden fontos tudnivalót. (Emellett a webinár felvétele is elérhető a Youtube csatornánkon.)

Konceptualizálás
Ipari és hálózati rendszerek;
Stand-alone és Co-located energiatárolás

Fontos kiemelni, hogy a működési környezet és a szabályozási logika különbözik az ipari és a hálózati rendszerek között. Ebben a blogcikkben kifejezetten a hálózatra termelő napelemes és energiatároló rendszerekről lesz szó. Ezeket a szakirodalomban „front of the meter” rendszereknek nevezzük.

Az energiatároló rendszerek között megkülönböztetünk úgynevezett stand-alone tárolókat is. Ezek egy csatlakozási pont mögött, önállóan működnek. A KÁT-os parkok esetében azonban nem ezekről beszélünk, hanem az úgynevezett co-located energiatárolásról. Ilyenkor a PV park és a tároló egy közös csatlakozási pont mögött helyezkedik el, jellemzően  AC oldali csatolással.

Bár ebben a bejegyzésben a hangsúly azon van, hogyan működhet egy PV park tárolóval kiegészítve, a saját célra termelő, úgynevezett „behind the meter” rendszerek kérdésköre is igen érdekes, erről sem feledkezünk meg. A Jedlik Ányos Energetikai Program miatt egy önálló webinárt is tervezünk kifejezetten erre a témára.

Bevételi modellek és piacok: így termelhet pénzt az energiatárolód

Az energiatároló szempontjából több piaci bevételi forrásról is beszélhetünk. Magyarországon ezek közül jelenleg a legfontosabbak a következők:

1. Nagykereskedelmi arbitrázs

Az első és legegyszerűbb bevételi forrás a nagykereskedelmi arbitrázs. Ez alapvetően arról szól, hogy a tárolót minél olcsóbb áron töltjük fel, majd magasabb áron sütjük ki. A kettő közötti különbség, az úgynevezett spread margin, adja a tároló nyereségét. Ebben az bejegyzésben konkrétan a másnapi (HUPX DAM) nagykereskedelmi villamosenergia piacot vizsgáljuk ebből a szempontból.

2. Kiegyenlítőenergia-piac

Ezzel párhuzamosan a tároló nagyon jól tud működni a kiegyenlítőenergia-piacon is. Itt különösen az aFFR-ről (automatic Frequency Restoration Reserve), vagyis a hagyományos nevén szekunder szabályozásról van szó. Az energiatárolókat Magyarországon már ebben a rendszerben is alkalmazzák. Részt tudnak venni mind a kapacitáspiacon, mind az energiapiacon, és ebből bevételt termelni.

3. Fel- és leirányú szabályozás

A szabályozás tekintetében megkülönböztetünk FEL-irányú és LE-irányú szabályozást, a hálózat aktuális állapotától függően. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az energiatároló vagy tölt a hálózatról, vagy kisüt a hálózatra. Az elszámolás és az ajánlati árak mindkét esetben eltérően alakulnak.

Miért most vált égetővé a KÁT-os parkok helyzete?

Ennek hátterében a 2025 januárjában életbe lépett jogszabályváltozás áll, ami visszamenőleges hatállyal belenyúlt a KÁT-szerződésekbe. A módosítás lényege, hogy a KÁT-árak inflációkövetését befagyasztják a 2024-es szinten, legfeljebb öt évre. Fontos hozzátenni, hogy ha az infláció meghaladja a 6%-ot, ezt a korlátozást elengedik, de jelenleg még ez alatt vagyunk.

Mit jelent ez a KÁT-os parkok bevételeire?

Ez gyakorlatilag reálértékű bevételkiesést eredményez, ami a lefektetett finanszírozási struktúrákat is boríthatja. A KÁT-os parkok legnagyobb előnye eddig a kiszámíthatóság volt. Nem véletlen, hogy elsősorban magyar bankok finanszírozták őket, jól megtervezett pénzügyi struktúrában. A változtatás így a pénzügyi tervek mellett a bizalmat is megingatta.

Nyilvánvalóan volt egy olyan ösztönző szándék is a MAVIR részéről, hogy a KÁT-os parkok (a KÁT-os mérlegkörből kilépve) továbblépjenek METÁR-os vagy szabadpiaci elszámolásba. A jogszabályváltozás kimondja, hogy ezt a KÁT-os parkok megtehetik a Robin Hood adó megfizetése nélkül is. Korábban is volt erre lehetőség, azonban akkor a 41%-os adó visszatartotta a szereplőket a kilépéstől.

Lehetséges egyáltalán a KÁT-os parkok energiatárolós kiegészítése?
Itt a válasz!

Felmerül a kérdés, hogy kiegészíthető-e egy KÁT-os park energiatárolóval. A mostani jogszabályváltozások erre egyértelmű választ adtak. Igen, jogszabályban rögzítésre került, hogy a KÁT-os erőművekhez energiatároló is csatlakoztatható a PV Park meglévő csatlakozási pontja mögött (co-location). Mindez úgy történik, hogy a naperőmű megmarad KÁT-os elszámolásban, tehát nem kell kilépnie a rendszerből.

Ami változott, az az, hogy az új szabályozás kötelezővé tette az almérők telepítését. Ez azt jelenti, hogy:

  • a KÁT-os park termelése külön almérőn keresztül kerül mérésre,
  • az energiatároló energiaforgalma szintén saját almérővel követhető,
  • a főmérő természetesen továbbra is megmarad.

Ez a méréstechnikai háromszögelés biztosítja, hogy az energiaáramokat pontosan meg lehessen határozni.

Az új szabályozás egyértelmű üzenetet hordoz. A KÁT-os park megmaradhat a KÁT-elszámolásban, miközben akkumulátorral bővíthető (a KÁT-os elszámolástól függetlenül). Az energiatároló pedig részt vehet a rendszerszintű szolgáltatások piacán.

Ezzel gyakorlatilag egy co-located KÁT-os rendszer a teljes beruházás bevételeit jelentősen növelni tudja a tároló oldaláról. Ezáltal a teljes projekt megtérülését is biztosítani lehet.

Akit részletesebben érdekel a jogszabályi háttér, annak ajánljuk figyelmébe a Portfolio.hu oldalán megjelent – az OPL gunnercooke ügyvédi iroda társalapítójával, Dr. Perlaki Szabolccsal megfogalmazott cikkünket. A KÁT-os jogszabályváltozásokról ez hasznos háttéranyagot nyújthat.

Műszaki részlet, hatalmas pénzügyi következményekkel:
almérés és elszámolás

Ez a téma sokakat érdekelhet, hiszen a KÁT-ban történő elszámolásnál a mérés módja kulcsfontosságú. Alapvetően a KÁT-ban elszámolt mennyiségek külön almérőn kerülnek meghatározásra, nem pedig a fő csatlakozási mérőn. Ez azt is jelenti, hogy a mérési képletek és az elszámolás rendje változik.

Egy ilyen esetben a teljes mérési rendszert be kell mutatni a mérési tervben, amit ennek megfelelően módosítani is kell. Az energiatárolás tehát kötelezően külön alméréssel kerül mérésre.

Ez adminisztratív követelményekkel is jár. A hálózathasználati szerződésben és az engedélyeztetési dokumentációban fel kell tüntetni az elszámolási mérési pontokat és azok azonosítóit. Ez többletmunkát jelenthet a mérési terv elkészítése során.

A jogszabály-módosítás bevezetett egy úgynevezett aggregátor-szabályt is. Ez kimondja, hogy egy adott csatlakozási pont mögött nem lehet több aggregátorral szerződni. Azaz a rendszerszintű vagy elosztói rugalmassági szolgáltatásokba csak egyetlen aggregátoron keresztül lehet bevonni az adott csatlakozási pont mögötti eszközöket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például egy KÁT-os park már részt vesz leirányú szabályozásban, és mellé energiatárolót telepítenek, akkor a két eszköz vezérlését és piacra vitelét azonos aggregátornak kell végeznie.

Egy sikeres beruházás elemei

Most nézzük meg azt is, hogy egy KÁT-os park energiatárolóval való kiegészítése milyen konkrét lépéseken megy végig, egészen a projekt előkészítésétől a megvalósításig.

1. Megalapozott üzleti terv

Alapvetően szükség van egy megalapozott, bankok által elfogadható üzleti tervre. A KÁT-os parkokat jellemzően magyar bankok finanszírozták, és azt látjuk, hogy a bankok részéről nagy az érdeklődés az energiatárolók finanszírozása iránt is. Ezért arra számítunk, hogy a legtöbb beruházás itt is banki finanszírozásból valósul meg.

Ez annyit jelent, hogy alapvetően minden esetben szükség lesz egy megalapozott üzleti tervre, egy bankolható tanulmányra, ami gyakorlatilag a bank részére is teljesen transzparens és átlátható. Ez bemutatja, hogy egy ilyen beruházás mind bevételi mind kiadási oldalon hogyan állna össze, milyen kockázatok vannak, és gyakorlatilag hogyan lesz biztosítva a hitelnek a visszafizetése.

Mi ebben szimulációs és kiértékelési keretrendszerünkkel segítjük a partnereinket. Olyan üzleti terveket készítünk, amelyek transzparensen bemutatják a bevételi és kiadási oldalakat, a kockázatokat és a hitel visszafizetésének biztosítékait. Ezeket Excel-alapú cash-flow táblák, vezetői összefoglalók és banki prezentációk formájában adjuk át.

2. Finanszírozás biztosítása

Nyilvánvalóan szükség van megbízható finanszírozási termékekre is. Azt látjuk, hogy a legtöbb bank már elindult ezen az úton, és kínál finanszírozást energiatárolókra is. Példaként említhető a KAVOSZ Zrt. által kínált beruházási hitel, ami tároló finanszírozására is igénybe vehető, 1–10 éves kamatperiódussal és 3,5%-os fix kamattal. Ilyen konstrukcióban már telepítettek energiatárolót, és a legtöbb bank hasonló feltételekkel tud finanszírozást biztosítani.

Mi a partnereinket az üzleti tervek összeállítása mellett ebben, a finanszírozó partner bevonásában is segíteni tudjuk.

3. Hardver kiválasztása

A tényleges hardver kiválasztása kritikus kérdés, és az utóbbi időben rengeteg szakmai beszélgetés témája.

Nem elég csupán fajlagos árat (€/kWh) összehasonlítani, mert ez nem mutatja meg a teljes műszaki tartalmat. Számos tényezőre figyelni kell: szállítási költségek, Incoterms-feltételek (pl. GDP paritás, termékdíjak, garanciák.)  Pláne nem vágyna arra senki, hogy a kínai gyárkapuban kelljen átvennie az akkumulátort.

Mi független szakértőként a hardver kiválasztás teljes folyamatában is segítünk. Legyen szó árajánlatok bekéréséről, összehasonlításáról, vagy akár a kiértékelésükről. Megbízható partnereinken keresztül segíthetünk minimalizálni a kockázatokat. 

4. Megfelelő EPC partner kiválasztása

A kivitelező, vagyis az EPC partner megválasztása szintén kulcskérdés.

Nem önmagában a tároló AC/DC oldali telepítése a legnagyobb kihívás, hanem az, hogy az EPC jól ismerje az engedélyeztetési és jogi folyamatokat.

Egy ilyen beruházás igénybejelentéssel és MGT módosítással indul, majd csatlakozási terv, hálózati szerződés, építésügyi, környezetvédelmi, tűzvédelmi engedélyek, mérési terv követi. Ez rengeteg adminisztráció.

Ha ezt az EPC egy kézben tudja fogni, az hatalmas előnyt jelent. Mi ilyen tapasztalt partnereket is tudunk ajánlani, akik ismerik a teljes folyamatot és megfelelő referenciákkal is rendelkeznek.

5. Aggregátor kiválasztása

Az üzemeltetésnél az aggregátor választása kritikus. Az üzleti tervet, amit mi, a Planergy Solutions a bankok számára prezentálunk, azt a mindennapi gyakorlatban egy aggregátor fogja megvalósítani. Ezért fontos, hogy az aggregátor megfelelő portfólióval és kedvező szerződéses feltételekkel rendelkezzen, ezzel csökkenthetőek a kockázatok is.

A gyakorlati megvalósítást részletesen következő cikkünkben mutatjuk be, ahol partnerünk, Olaszi Bálint, az Ewiser Csoport ügyvezetője ismerteti az aggregátori működés mindennapi oldalát. Emellett közzétesszük a KÁT-webináron bemutatott esettanulmányt, valamint a résztvevők által feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat is.

Tudj meg többet!

Ha többet szeretnél megtudni, most ingyenes konzultációs lehetőséget biztosítunk Csapó Dániel, Consulting üzletágvezetővel, ahova az alábbi linken lehet beregisztrálni: https://planergy.hu/booking

Vegye fel velünk a kapcsolatot

Kérdése van? Vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi űrlap kitöltésével, és kollégáink hamarosan felkeresik Önt. Sürgős? Keressen minket telefonon:

Kapcsolatfelvételi űrlap