Cikkek

  • Akkumulátor Sikersztorik 2024

    Van tudomása sikeres, ipari energia-tárolós projektekről? Ossza meg velünk!

    A Planergy Solutions és a Magyar Akkumulátor Szövetség közös kampányt indít 2024 májusában, amelynek keretében szeretnénk minél szélesebb körben hírét vinni a hazai ipari akkumulátoros energetikai fejlesztések sikereinek!

    A kampány elemei

    Szeretnénk saját digitális felületeiken (üzleti blogok és közösségi média-csatornák) egyesével, részletesen, adatokkal megtámogatva bemutatni olyan sikeres, ipari energetikai beruházásokat, amelyekben szerepet kapott az akkumulátor-kapacitás kiépítése.

    Az adatokat feldolgozzuk és a fényképekkel együtt esettanulmányok formájában közzétesszük.

    A terveink szerint egy színvonalas digitális kiadványt is készítünk, amelyben részletesen bemutatjuk a beküldött projekteket.

    Emellett a legszínvonalasabb projektek gazdáit felkérjük, hogy személyesen is adjanak elő a Magyar Akkumulátor Szövetség tagjai előtt, a szeptemberi Energiatárolás Munkacsoport ülésen.

    A kampányban való részvétel teljesen ingyenes.

    Miért érdemes részt venni a kampányban?

    Az akkumulátorok a nemzetközi piacon már bizonyítottak, számos vállalkozást tesznek versenyképesebbé, hatékonyabbá, és támogatják a tiszta, karbonsemleges energiaellátás elterjedését

    Az energiatárolós piac fejlődése mindannyiunk közös érdeke. Ezért döntött úgy a Planergy Solutions, hogy szeretnénk minél több sikeres energiatárolós projektet összegyűjteni és bemutatni egy online kampány keretében a szélesebb közönséggel.

    Egy rövid kérdőív kitöltésére kérjük fel az olyan cégek képviselőit, ahol van már üzemelő, vagy hamarosan üzembe helyezett akkumulátoros rendszer.

    Ennek köszönhetően olyan cégvezetők is megismerhetik az energiatárolós beruházások előnyeit, folyamatát és eredményeit, akik még nem éltek ezzel a lehetőséggel.

    Számokkal alátámasztott, konkrét esettanulmányokat láthatnak, így könnyen el tudják képzelni, hogyan nézne ki egy hasonló fejlesztés az ő létesítményeikben.

    Sokan tudják, hogy foglalkozniuk kellene a témával, de még mindig nagyon újnak számít.

    Sok tévhit kering az elektromos áram tárolásával kapcsolatban.

    A beruházások gyakorlatias bemutatása segít megérteni, hogyan és miért működik jól egy ilyen rendszer. Hirtelen a helyükre kerülnek a felmerülő kétségek, a számok eloszlatják az aggodalmakat, válaszokat kapnak a kérdések.

    Az akkumulátorok telepítését már most is hatalmas érdeklődés övezi a piacon. A napelemeknek teljesen hasonló folyamaton kellett átesniük ahhoz, hogy mára hétköznapi megoldássá váljanak.

    Ezzel a kampánnyal szeretnénk bizonyítani, hogy az energiatárolás a napelemek természetes kiegészítése. Az energiatároló egy olyan eszköz, ami segít kihasználni a napelemekben, naperőművekben rejlő potenciált – a számos egyéb pozitív hatás, mint például az áramkimaradás okozta gondok felszámolása mellett.

    Szeretnék részt venni és bemutatni a cégünk energetikai fejlesztéseit! Mit kell tennem?

    Mi sem egyszerűbb ennél.

    Erre a linkre kattintva egy kérdőív nyílik meg, amelyet kitöltve lehet projekteket beküldeni: https://forms.office.com/e/Eb00qVNyWu

    Első sorban az elmúlt 2 évben üzembe helyezett rendszerekre szeretnénk fókuszálni.

    Az adatok beküldése után a Planergy Solutions elkészíti a projekt adatlapját. Ha bármilyen további kérdésünk lenne, jelentkezünk a megadott elérhetőségeken!

    Ezután az adatlapot felhasználva elkészítjük az adott projekt bemutatóját, amelyet megosztunk a blogunkon és a közösségi média oldalainkon.

    Nagyon várjuk a kedves érdeklődő partnereket, cégeket, kérjük, keressenek minket kérdéseikkel az elérhetőségeinken: marketing@planergy.hu

    Akkumulátor Sikersztorik – Tiszta energia, tervezhetően.

    Osszuk meg egymással az ipari áramfelhasználás hatékonyságnövekedésének sztorijait, tanuljunk egymástól és alapozzuk meg a fenntartható elektromos energiarendszereink jövőjét!

  • Megéri akkumulátort telepíteni napelemes rendszerhez?

    A megújuló energiát hasznosítani képes technológiák elterjedése nem csak lehetőségeket, hanem kihívásokat is teremt az ipari szereplők számára. A C&I szektor szereplőinek ebben segítséget nyújthat az akkumulátor. Csökkenti a megújuló energia alapú technológiák veszteségeit, csökkentheti a hálózathasználati és kereskedelmi díjakat. A berendezés lehetőséget ad a kiegyenlítőenergia révén alternatív üzleti modellek segítségével egy új bevételi forrást kihasználni. Az akkumulátorok az elmúlt években jelentős árcsökkenésen és fejlődésen mentek keresztül, ezért ma már általánosságban érvényesülhet gazdaságosságuk. Mindezek ellenére számos nyitott kérdés maradt még megválaszolatlan mind technikai, mind szabályozási téren, ami a berendezések gyors elterjedését lassíthatja.

    The expansion of renewable-energy technologies carries substantial challenges beyond their obvious advantages. These challenges can be addressed through the utilization of a storage technology by players in the C&I sector. Storages mitigate the losses of renewable technologies, network fees and energy costs. The technology can be succesfully integrated in the balancing energy market, through that providing additional alternative revenue streams for industrial players. Battery prices have been falling substantially in recent years, while the technology has advanced, making their economic benefits a reality. Despite the positive indicators, batteries face some challenges in terms of regulations and applications, which may slow down their imminent expansion.

    A lítium alapú akkumulátorok rohamos fejlődésének köszönhetően 2023 végén hatalmas fordulat következett be az ipari energiatárolásban: egy jól méretezett akkumulátoros rendszer ma már képes lecsökkenteni a naperőművek megtérülési idejét. A piacon megjelenő, új, innovatív energiatároló rendszerek nemcsak tárolókapacitásban és energiasűrűségben múlják felül a korábbi termékeket, de versenyképes áruknak köszönhetően elhozhatják a saját célra termelő megújuló-energia rendszerek forradalmát is. A kérdés most már nem az, hogy megtérülő beruházásnak számít-e egy akkumulátor telepítése, hanem hogy az adott teljesítményű napelemes rendszerrel kombinálva milyen kapacitású energiatároló képes a legtöbb megtakarítást megvalósítani. Egy sikeres akkumulátoros projektnek három kulcsa van: 1. versenyképes árú termékek beépítése, 2. a lehető legjövedelmezőbb bevételi források (akkumulátor felhasználási módok) kiaknázása, és 3. egy megbízható szimulációs módszertan az optimális rendszerméret meghatározásához.

    Akkumulátorok lehetséges alkalmazása C&I visszwattos rendszerekben

    A cikk kifejezetten a C&I szektorban telepített, háztartási méretű kiserőműnél nagyobb, betáplálás nélküli rendszerekkel foglalkozik, mivel a legtöbb – energiahatékonyság szempontjából az energetikai auditorok fókuszában lévő – vállalat, ebbe a kategóriába esik. Ilyen esetekben az akkumulátor felhasználási lehetőségei a következők:

    1. visszwatt veszteség csökkentés/önfogyasztás optimalizálás:

    Ez az alkalmazás a legalapvetőbb, az ilyen típusú napelemes rendszerekben a legkönnyebben megvalósítható és a legtöbb gazdasági haszonnal jár. Az alkalmazás lényege, hogy a napelempark mellé akkumulátort telepítenek, aminek segítségével a napelem által termelt energiát eltárolják azokban az időszakokban, amikor a napelem termelne a kedvező időjárási feltételek miatt, viszont a telephely fogyasztása ezt nem tudja – teljes egészében – felvenni. Ilyen módon a napközbeni ingadozások a villamosenergia termelésben és fogyasztásban kiegyenlíthetők. Az alkalmazás kulcsfontosságú kérdése a napelem mérete, akkumulátor mérete és fogyasztás jellege. Ezen paraméterek hármasa optimizálandó egy új rendszer esetén. Fontos megjegyezni, hogy a korábbi szaldós háztartási méretű kiserőművi és a napelem méretéhez képest jelentősen nagyobb fogyasztással rendelkező ipari rendszerek esetein kívül kifejezetten hibás megoldás a napelem névleges méretének éves elméleti termeléssel való kiszámítása. A gazdasági optimum egy ilyen rendszerben minden esetben még visszwatt veszteséggel járó kombinációt jelent, aminek pontos méretezése nem történhet máshogy, mint negyedórás fogyasztási és termelési adatok segítségével.

    2. hálózati szolgáltatások:

    A hálózati szolgáltatások között számos potenciális termék megtalálható, aminek segítségével akár a rendszerüzemeltetőnek, akár a hálózati szolgáltatónak támogatást nyújthatunk. Ilyen például a frekvencia, feszültségszabályozási és blackstart szolgáltatások. A gyakorlatban leginkább az akkumulátorok aFRR piacon történő alkalmazása terjedt el, azonban annak ellenére, hogy ez egy rendkívül lukratív beruházási lehetőség pénzügyi szempontból, ezzel nem foglalkozunk részleteiben, mivel ez az adott telephely energiahatékonyságától független szolgáltatás/pénzügyi befektetés.

    3. piaci arbitrázs:

    Az energiaárak változása kiszámíthatatlan még középtávon is. Az előrejelzési modellek ellenére léteznek olyan „fekete hattyú” események, amik hatására extrém kiugrások következnek be. Ilyen volt például a 2022-es energiaválság is, aminek hatását néhány vállalat még mindig érzi. Rövidebb táv esetén azonban az árak változása igen jó közelítéssel kiszámítható. A napon belüli azonnali piacon történő árváltozás az energiaár tekintetében nagy biztonsággal adott napokon, állandó, vagy legalább hasonló jelleget mutat. Ez abból fakad, hogy a piaci szereplők nem tudják kihasználni az arbitrázs lehetőségeket, mert az éjszakai órákra nem ütemezhető át minden tevékenység. Így hiába adódik például az éjszakai órákban alacsonyabb ár, mint a reggeli csúcsban, nem tudjuk ezt kihasználni – akkumulátor nélkül. Az piaci arbitrázs alkalmazás lényege, hogy azokban az órákban amikor az azonnali piaci órás ár alacsony, feltöltöm a tárolót, amiket pedig magas, akkor a hálózatból vételezés helyett – kisütöm. A töltés adott esetben a hálózatról is történhet, de az alkalmazás kombinálható napelemmel is; a magas napelemes termelés miatti alacsony napközbeni órákban dönthetek úgy, hogy a napelem által termelt energia egy részét nem használom fel, hanem eltárolom későbbi órákra, másik részével csökkentem a fogyasztásomat, a fogyasztás többi részét pedig az arányaiban olcsó azonnali áron szerzem be. Szimulációink alapján a napon belüli árváltozás a korábbi magas árkörnyezetben magasabb volt, ekkor ezzel az alkalmazással nagyobb gazdasági haszon volt elérhető. A napelemek elterjedésével azonban várható további napon belüli ingadozás, megjelennek a 0, vagy negatív árak, így a korábbi éjszaka-reggel arbitrázs helyet létjogosultsága lesz a napon belüli arbitrázsnak is.

    4. csúcslevágás:

    Nemzetközi irodalomban gyakran hivatkoznak az akkumulátorokra a peak-shaving (csúcslevágás) kontextusában. Egyes országokban és államokban a rendszerhasználati díjtételek teszik ki a teljes villamosenergia-költség akár kétharmadát is, így a teljesítménydíjak csökkentése rendkívül fontos számukra. A magyar árkörnyezet is ebbe az irányba megy, ha megfigyeljük a rendszerhasználati díjtételek változását (még a 2024.01.01 óta hatályos változás is a kWh arányos díjtételek csökkentése mellett kétszámjegyű növekményt hozott az összes C&I szektorban szereplő fogyasztó kW arányos díjaiban). Az akkumulátor alkalmazás lényege, hogy a vételezési energiamennyiséget mérve az akkumulátor kisütését írjuk elő olyan esetekben, amikor a fogyasztás – és ez alapján a reprezentatív, számolt kW teljesítmény – meghalad egy bizonyos értéket. Ezzel csökkenthetjük a kW alapú rendszerhasználati díjtételeket.

    5. tartalék energiaforrás:

    Számos téves információ ellenére a legtöbb általános, korábbi alkalmazásokban használatos akkumulátor nem alkalmas szünetmentes tápegység (UPS) típusú alkalmazásra. Ez a technológia jellegéből és a használatos inverterekből fakad. Ez azt jelenti, hogy nagy általánosságban másodperces reakcióidejű berendezésekről van szó, ami nem felel meg az akár 10 ms válaszidővel rendelkező szünetmentes tápegység igényének. Léteznek természetesen olyan akkumulátorok, amik képesek ilyen reakcióidőre, ez azonban nem általános és e berendezések ára is más kategóriába esik. Az általános, például önfogyasztás-optimalizálás miatt beépített akkumulátorok ennek ellenére használhatóak tartalék energiaforrásként és olyan esetekben, ahol a válaszidő nem kritikus feltétel, sikerrel segíthetnek például egy gyártósorral rendelkező telephelyen, hogy megakadályozzák az alapanyag beragadásokat és egyéb kárral járó eseményeket, egy hosszabb áramszünet esetén.

    6. teljesítmény rásegítés:

    Az elektrifikáció elterjedése miatt a korábbi csatlakozási teljesítményeket számos telephely eléri, viszont annak fejlesztése olyan költséggel járna, ami a további bővítéseket gazdaságtalanná teszi. Egy bizonyos szintig ebben a problémában is segíthetnek az akkumulátorok. A gépek indulásakor, amikor a legmagasabb a teljesítményfelvétel, „booster”-ként tudnak segíteni, hogy rendelkezésre álljon a teljesítmény. Másik alkalmazása az elektromos autótöltők támogatása. Több, főleg kommerciális tevékenységgel foglalkozó telephely (pl.: irodaház) nem rendelkezik megfelelő hálózati csatlakozási teljesítménnyel, viszont elektromos autótöltők telepítését tervezi. Náluk az akkumulátoros rásegítés nélkül szinte nem is elképzelhető ilyen fejlesztés.

    Az egyes alkalmazások természetesen nem azonos gazdaságossági megtérüléssel rendelkeznek. A direkt, számosítható gazdasági haszonnal járó alkalmazások közül az önfogyasztás optimalizálás a legkedvezőbb. Ezt követi a piaci arbitrázs és csúcslevágás. A teljesítmény rásegítés és tartalék energiaforrás nehezen általánosítható, így az egyes felhasználási helyeken specifikusan kiértékelendő a hatásuk.

    Esettanulmány

    A fejezetben egy ipari energiafelhasználó példáján mutatjuk be egy minta rendszer számolt gazdaságosságát. Az alábbiak példaként szolgálhatnak egy ilyen típusú fogyasztó visszwatt veszteség csökkentésére telepített akkumulátoros energiatárolójának méretezési lépéseire. Az esettanulmányban vizsgált fogyasztó 1,2 GWh/év fogyasztással rendelkezik, a reprezentatív energiaár 100 Ft/kWh (teljes kWh alapú költség).

    Méretezési módszertan:

    • a módszertan keretében először meghatározzuk a statikus megtérülésre és nettó jelenértékre optimalizált napelem méretet a negyedórás fogyasztási adatok alapján, multi-célfüggvény segítségével. Ez a módszer jellemzően egy nagy napelemes méretet eredményez, ahol a leszabályozási veszteség 20-40% körüli.
    • a multi-objective optimalizálás eredményét alapulvéve felveszünk egy plusz-mínusz irányban is – a telephely fogyasztását figyelembe véve indokolt – méret sávot mind a napelem, mind az akkumulátor szempontjából.
    • a kétdimenziós vizsgálat eredménye egy hőtérkép szett, amiből látható a különböző napelem+akkumulátoros kombinációk gazdaságossága és műszaki mutatói. A szimuláció eredményét egy tucat ilyen mutató alapján használhatjuk fel.

    Egy példaválasztás eredményeit az 1. ábra és az 1. táblázat
    mutatja.

    1. ábra Akkumulátoros rendszerek gazdasági hatása

    Az ábrán látható, hogy az energiaköltség-megtakarítás nagy részét a napelemes rendszerrel érjük el, míg az azt kieégszítendő akkumulátor – mérettől függően – további 10-30% megtakarítást eredményezhet. A megtakarításhoz tartozó további eredmények a következő ábrán látszanak:

    1. táblázat Választott rendszerméretek

    Ahogy a táblázatból látszik, a tároló egy szintig nem növeli a megtérülési időt, azonban ezen túlmenve a hálózatból származó villamos-energia kiváltás már megtérülési idő növekedéssel jár. A példaszámítás nem veszi figyelembe a TAO trv. által nyújtott adótámogatást, ami 2024.01.01 óta 30-40-50% kedvezményt biztosít nagy-közép és kisvállalatok számára. Adott esetben ezt használva a megtérülési idő bizonyos esetekben 2-4 év is lehet. A valós gazdaságosságot tovább növeli az akkumulátoros tároló önfogyasztás optimalizáláson felüli alkalmazása, amivel 10-15%-kal kedvezőbb mutatók adódnának. Ezeket is figyelembe véve, nem irreális elvárás a napelem és akkumulátoros tárolós rendszerrel szemben támasztott 4 év alatti megtérülési idő, akár 2 évet is elérve.

    A cikk kifejezetten a visszwattos, C&I rendszerek lehetőségeit mutatja be. Egy akkumulátoros tárolóval, számos alkalmazási módján keresztül, kedvező gazdasági eredmények érhetőek el. Az önfogyasztás optimalizálás (leszabályozási veszteség csökkentése), csúcslevágás, piaci arbitrázs és tartalék energiaforrás funkciók kombinálhatók, így rendkívül kedvező – akár 2-4 éves – megtérülési időket elérve. A rendszerek tervezése azonban különös figyelmet igényel, mivel a tárolók megléte egy extra szabadsági fokot ad a méretezési problémának. Minden rendszer és eset más és más, így kevéssé használhatóak ökölszámok, vagy heurisztikák. A kevés tapasztalat miatt azonban a vállalkozó kedvű beruházóknak meg kell küzdeniük a folyamat gyerekbetegségeivel, amilyen például az akkumulátor inverterek bizonylatai, engedélyezési folyamatok, meglévő rendszerhez csatlakoztatás és vezérlési kérdések. Mindezek ellenére azonban elmondható, hogy a jelenlegi piaci helyzet alapján az energiatárolók rendkívül elősegítik a megújuló energiaforrások elterjedését mert hatékonyan és gazdaságosan kezelik az azok jellegéből fakadó kihívásokat.

  • „A legokosabb döntés ma kitalálni, hogyan tárolható el a megújuló energia.”

    Dr. Kaderják Pétert, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjét, korábbi energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárt, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetőjét a megújuló energia leghangsúlyosabb kérdéseiről, a fejlődés útjáról és a várható fejlesztésekről kérdeztük.

    A szakember szerint az akkumulátoros energiatárolás fejlődése segíthet abban, hogy az időjárásfüggő, megújuló áramtermelésünket úgy tudjuk integrálni a mai energiarendszerekbe, hogy egyébként biztonságos legyen az energiaellátásunk, és az akkumulátor technológia tud segíteni abban, hogy a közlekedési zöldítésben, a villanyautózás térnyerésében is előrelépjünk.

    “A megújuló energiaforrásoknak összességében azt gondolom, hogy drasztikusan növekvő szerepe lesz a jövő energiagazdaságában” – mondta el dr. Kaderják Péter, aki 2021 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen működő Zéró Karbon Központ vezetője.

    Pár mondatban kérem mutassa be szakmai pályafutását és hogy hogyan kötődik a megújuló energia témájához!

    Az elmúlt 25 évben döntően energia-szakpolitikai kérdésekkel, illetve energiaszektor modellezéssel, klímapolitikával foglalkoztam, részben az akadémiai szektorban, valamint a szakpolitika aktív részeseként számos intézkedésben vettem és veszek részt. 15 évvel ezelőtt kollégáimmal a Corvinus Egyetemen alapítottunk egy energiakutató intézetet, amelyhez kapcsolódóan 2018-ban dr. Palkovics László miniszter úr felkért, hogy energia- és klímapolitikai államtitkárként dolgozzak vele együtt.

    Ez a felkérés egészen 2021-ig tartott, azóta pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen vezetek egy kis kutatóegységet, Zéró Karbon Központ néven. Azzal a céllal működik ez az egység, hogy Magyarország klímasemleges átállását ennek a századnak a közepére gyakorlatias, a zöld energetikai átállást szolgáló projektekkel támogassuk, lehetőleg tudományos együttműködésben jogász, mérnök és közgazdász kollégákkal együtt.

    Hol tart Közép-Európa a megújuló energiában és hol tart Magyarország? Van-e olyan stratégiai terv, ami a következő tíz éven belül meghatároz egy pontot, ahova ideálisan el kellene jutni akár Magyarországnak, akár a globális folyamatoknak?

    2020-ban fogadta el Magyarország azt a klímavédelmi törvényt, amely törvénybe iktatta, hogy 2050-re Magyarország klímasemleges gazdasággá kíván válni. Ez a folyamat illeszkedik abba az európai uniós folyamatba, amelynek hasonló célja van, és amely az úgynevezett párizsi klímamegállapodásnak a célját igyekszik megvalósítani, miszerint a Földünkön az átlagos hőmérséklet emelkedése a század közepére ne haladhassa meg a másfél-két Celsius fokot. Ez egy óriási kihívás, amihez mi a magunk részéről próbáljuk hozzátenni, amit csak tudunk.

    Magyarországra fókuszáltan hol tart a klímasemlegessé válás folyamata?

    A megújuló energiahasznosítás azért rendkívül fontos, mert a klímavédelmi problémák döntő részét, durván nyolcvan százalékát az úgynevezett fosszilis energiahordozók használata eredményezi, tehát amikor szenet, lignitet, földgázt, olajat égetünk el, akkor ennek a folyamatnak a során úgynevezett üvegházhatású gázok szabadulnak fel, és ezek a gázok okozzák mai tudásunk szerint a klímaváltozást, a bolygó átlaghőmérsékletnek az emelkedését.

    A klímavédelmi szakpolitikánk gerince és fő célja, hogy a fosszilis energiahordozók használatát kiváltsuk klímabarát megoldásokkal, illetve az energiahatékonyságunk növelése érdekében a takarékosabb energiahasználat is fontos célkitűzés.

    A megújuló energiafelhasználásnak pedig éppen az az óriási előnye, hogy többszörös előnnyel jár; részben használatukkal helyettesíthetők a fosszilis energiahordozók, és ezért mobilitási szempontból mindenképpen kiemelten fontos terület. Jelenleg egy olyan energiaforrás-portfóliónk van, amely nagyban támaszkodik az energia importra, ami az energiafelhasználásunknak akár a 80 százalékát is kiteszi.

    Rendkívül fontos, hogy a megújuló energiaforrások egyben rendelkezésre állnak, tehát ezek felhasználása nem csak klímavédelmi, hanem energiafüggetlenségi szempontból is rendkívül fontos lehet. Magyarországon ma a végső energiafelhasználásunknak körülbelül 14 százalékát tudjuk megújuló energiaforrásokból kielégíteni. Ez európai összevetésben a középmezőnyhöz tartozik, míg régiós összevetésben jobb a helyzet.

    Mi volt az elmúlt 10 év legizgalmasabb zöld energia projektje, amiben részt vett és mi az amiben szívesen részt vett volna, akár hazai vagy nemzetközi vonatkozásban?

    Hál’ Istennek több ilyenben is részem volt. Amit talán kiemelnék, az a magyar napelemes villamosenergia-termelésnek az elmúlt 4-5 évben felmutatott nagyon dinamikus fejlődése. 2018-ban, amikor megkezdtem az államtitkári munkámat, akkor Magyarországon körülbelül 4-500 megawattnyi napelemes áramtermelő kapacitás volt a magyar villamosenergia-rendszerben. A teljes magyar beépített termelői kapacitás egyébként 9-10 ezer megawatt körül van, ebből tehát 500 volt a napelemes kapacitás.

    Akkor kitűztük azt a célt, hogy 2022-re ez az 500 megawatt 3000 megawattra nőjön. Ehhez képest mára a beépített napelemes kapacitásoknak nagyságrendje Magyarországon eléri majdnem az 5 ezer megawattot, tehát még a tervezettnél is gyorsabban sikerült ezt növelni. Én azt gondolom, hogy ennek a nagyon pozitív történetnek a titka, hogy volt egy átgondolt ösztönzési rendszer, amely ezeket a fejlesztőket egy költséghatékony, költségtakarékos munkára ösztönözte.

    Ugyanakkor egy kiszámítható beruházási környezetet tett számukra, és ennek köszönhetően döntően magyar kis- és középvállalkozások valósították meg ezt a nagyon jelentős áramtermelő kapacitást, bővítést. Egy másik, klímavédelmi szempontból nagyon fontos projekt a Paks 2-es nukleáris erőműépítési projekt.

    Milyen szektorokban van létjogosultsága itthon és külföldön a zöld energiának? Hogyan zajlik egy ilyen rendszer tervezése és mennyire terjed az akkumulátor-felhasználás?

    A megújuló energiát illetve a megújuló energiaforrásokat lényegében minden fontos szektor használja ma Magyarországon, de három szektor domináns: a fűtési-célú, a közlekedési, valamint a háztartások energiafelhasználása. A fűtési célú energiafelhasználásnál elmondható, hogy Magyarországot még mindig a hagyományos megújuló energiaforrás, a biomassza – egyszerűbb nevén a tűzifa – dominálja.

    Ez nem igazán XXI. századi találmány, de nagyon fontos és nagyon lényeges szerepet játszik, különösen akkor, amikor olyan árkrízist élünk meg, mint az elmúlt évben itt Magyarországon is, és amikor a tűzifa-felhasználás segít abban, hogy a háztartások részben megújuló energiaforrást használjanak, részben pedig gáz helyett kedvezőbb árazású energiaforrást.

    A magyar villamosenergia-termelésnek ma 12-13%-a származik megújuló energiaforrásból. Azt gondolom, hogy mindenki számára ismerősek azok a berendezések, amelyeket a háztetőinkre szerelünk, ezeket hívjuk háztartási méretű kiserőműveknek, ezek döntően azt a célt szolgálják, hogy annak a kisebb egységnek – háztartásnak, ipari mentesítménynek – az energiaigényét szolgálja ki ott helyben, ahová ezt telepítik.

    És természetesen ott vannak a nagyobb kereskedelmi méretű napelemparkok, ezek pedig lényegében a magyar pneumatikus erdőrendszernek a részeként úgy működnek, mint más erőművek, gázbázisú vagy szenes erőből, akár nagyobb teljesítményűek, akár 20-50 megawattosak is lehetnek, és lényegében az egész nemzetgazdaságban jelenlévő minden fogyasztó számára tudnak megbízó villamosenergiát nyújtani.

    Nagyon fontos, hogy az ilyen módon termelt villamosenergia részben áramimportot vált ki, részben pedig gázmegtakarítással is jár, hiszen ha nem lenne ez a termelés, akkor földgázt importálnánk, amelyet itthon elégetnénk és így állítanánk elő villamosenergiát.

    És a közlekedés területén is nagyon fontos a megújuló energiaforrások használata. Itt két fejleményt említenék, egyrészt a hagyományos belső égésű motorok esetén egyre magasabb bekeverési arányt érünk el úgynevezett biológiai eredetű üzemanyagok használata esetén, illetve a dízel üzemanyagok esetében is, ami segíti a közlekedési szektorban a zöldítést.

    A másik út  pedig a belsőégésű motorok helyett a villamos meghajtású járművek üzemanyag-szolgáltatása, hiszen a villanyautók vagy az elektromos járművek tipikusan sokkal hatékonyabbak energetikai szempontból, mint a belsőégésű járművek, hiszen ötöd-hatodannyi energiát fogyasztanak. Amennyiben a megújuló villamosenergia szolgálja az elektromos járműveknek az üzemanyagszükségletét, akkor lényegében teljes mértékben ki tudjuk váltani azt az olajtermék felhasználást, ami a belső égésű motorokban van, tehát a közlekedési szektor zöldítéséhez nagyon jelentősen hozzájárulna a megújuló szektor.

    Mit gondol a vállalati fenntarthatósági programok térnyeréséről? Többnek tekinthetők azok, mint kommunikációs taktikák?

    Szerintem egyre komolyabban kell vennünk a vállalati elköteleződést. Az utóbbi időben nagyon sokat hallottunk arról, hogy nagyvállalati körökben ezres számra nőtt azoknak a piaci szereplőknek a száma, akik önkéntesen tettek és tesznek nagyon konkrét klímavédelmi elköteleződést, konkrét időpontokhoz kapcsolódóan határozzák meg saját maguknak azt, hogy milyen pálya mentén igyekeznek a saját működésüket, illetve az egész beszállítói láncukat egy klímasemleges működésre átállítani.

    Egy komoly nagyvállalat ilyen típusú elköteleződését legalább olyan komolyan kell venni, mint egy nemzetállam esetében a szakpolitikai vállalásokat. Hiszen döntően ők maguk is az energiafelhasználásuk területén tudnak a legtöbbet tenni, felmérve a saját karbon lábnyomunkat, és figyelembe véve, hogy a tevékenységük során milyen akcióból származnak az új kibocsátások, amelyeket csökkenteni kellene.

    A jövő, hogy először minden cég egy kicsit a saját működése háza táján igyekszik a kibocsátásokat csökkenteni, és utána következhetnek azok a lépések, hogy a saját beszállítói felé tesznek olyan elvárásokat, amely őket presszionálja majd abba az irányba, hogy ezeket az eredményeket fel tudják mutatni.

    Nagyon sok vita van ma Magyarországon arról, hogy kell-e nálunk akkumulátor, cellagyártás, kell-e annyi akkumulátor ipari tevékenység, mint amennyit a jelenlegi tervekben van. Ezek óriási nemzetközi cégek, egy most éppen Magyarországra érkező nagyvállalat pedig bejelentette, hogy 2030-ra a saját működését semlegesíti, és 2035-re pedig a teljes beszállítói lánc működésében ezt a célt kívánja elérni, hiszen pontosan tudja, hogy az ő működése is csak akkor hiteles, ha a terméke nemcsak szolgálja a karbonsemleges gazdasági átállást, hanem képviseli is.

    Mit gondol magának a megújulóenergia-iparnak a fenntarthatóságáról? Mennyire jellemző, hogy a projektfejlesztők optimálisan méretezett rendszereket építenek, a túl- és alultermelés elkerülése érdekében?

    A megújuló ipar ma még nem optimálisan működik és itt is zajlik egy tanulási folyamat, hogy hogyan lehet az alapanyagokkal, az erőforrásokkal hatékonyan működtetni és elkerülni a felesleges és rosszul méretezett projekteket. Minden olyan vállalkozás, amelynek a tevékenysége arra irányul, hogy magának a megújuló iparnak a környezeti fenntarthatóságát tanácsadással, optimalizálással, modellezéssel vagy egyéb úton szolgálja, az nagyon nagy piacra fog találni, és nagyon hasznos tevékenységet végez.

    Hogyan látja az energiatárolás szerepét a megújuló energia jövőjében? Mit gondol a „Zero Waste on Renewables” nézetről?

    A megújuló energia iparág pont az az iparág, amely ha jól működik, akkor példaértékű előnnyel bír. Minden olyan eset, amikor megvan az eszköz, amivel megújuló energiát termelhetünk, de utána ezt nem használjuk fel, illetve az így megtermelt villamos energiát kidobjuk, mindig egy nagy veszteség.

    Ma is előfordul például, hogy a magyar vagy az európai villamosenergia-rendszer egyensúlyának a megtartása érdekében visszaterhelnek naperőműveket, leállítanak szerkezeteket, ahelyett, hogy kitalálnánk a mai modern technológiával, hogy milyen megoldások révén hogy lehet ezeket az egységeket termelni hagyni és eltárolni az így keletkezett megújuló energiát.

    Én ezt tekinteném a legnagyobb kihívásnak és a legfontosabb feladatnak, hogy ha már léteznek megújuló termelőeszközeink, amelyek időjárástól függően adnak nekünk energiát, akkor hagyjuk őket termelni és találjuk ki, hogyan lehet ezt az energiát a többi időszakra eltárolni ahelyett, hogy kidobnánk.

    Mi a víziója az energiapiac jövőjével kapcsolatban, és hol helyezkedik el a megújuló energiát ebben a jövőképben?

    Bízom benne, hogy sikeresen és időben lezajlik az a fokozatos átmenet a fosszilis energiahordozók korából a megújuló energiahordozók vagy a klímasemleges energiahordozók korába. Ahhoz viszont, hogy ezt a fokozatos átállást meg tudjuk csinálni, nagyon nagy szükség van olyan támogató technológiákra, amelyek segítenek ebben az átmenetben.

    Például az akkumulátoros energiatárolás fejlődése segíthet abban, hogy az időjárásfüggő, megújuló áramtermelésünket úgy tudjuk integrálni a mai energiarendszerekbe, hogy egyébként biztonságos legyen az energiaellátásunk, és az akkumulátor technológia tud segíteni abban, hogy a közlekedési zöldítésben, a villanyautózás térnyerésében is előrelépjünk. A megújuló energiaforrásoknak összességében azt gondolom, hogy drasztikusan növekvő szerepe lesz a jövő energiagazdaságában.