Szakértői interjú Dr. Perlaki Szabolccsal

Egy igazán inspiráló beszélgetéssel indítjuk el új szakmai interjúsorozatunkat. Olyan iparági szakértőket mutatunk be, akik a szaktudásuk és új, innovatív megoldásaik révén alakítottak ki szakértői pozíciót a piacukon, majd érthettek el ennek köszönhetően szakmai sikereket. 

Első vendégünk Dr. Perlaki Szabolcs, az OPL gunnercooke ügyvédi iroda társalapítója, energiajogász. Szabolcs az energiajog területén a hazai piac egy meghatározó szereplője. Az elmúlt években következetesen épített ki magának szakértői pozíciót. Szaktudását mindig is összekapcsolta üzleti, piaci gondolkodással, ennek köszönhetően az energiaszektor stratégiai partnerei között tartják számon.

Azért látogattuk meg, hogy elsőként vele beszélgessünk arról, hogyan lehet értéket teremteni egy olyan egyre gyorsabban változó iparágban, mint az energiaipar.

Olvassátok el a teljes interjút, garantáltan tanulságos!

1. Miért kulcsfontosságú a szakértői státusz az energetikában?

Hogyan látod az energiapiac jelenlegi trendjeit, és milyen szerepe van a szakértői tudásnak a piaci pozíció kialakításában? Milyen trendek alakítják ma ezt az iparágat és az energiajog világát?

Mostanában elsősorban atomenergiával és megújuló villamos energiával, főleg BESS projektekkel foglalkozom. Nyilvánvaló, hogy az egész piac drámai átalakuláson megy keresztül. Erről nemcsak a szaksajtóban, hanem az általános gazdasági sajtóban is napi szinten jelennek meg cikkek.

Emiatt most itt nem az árak extrém volatilitásáról, a villamosenergiahálózat rugalmatlanságáról és sebezhetőségéről, vagy a küszöbön álló BESS forradalomról beszélnék. Szerintem ezeknél is fontosabb változás, hogy az energia drága lett, emiatt az energiabeszerzés és az energiahatékonyság a beszerzési vagy üzemeltetési szintről a felső vezetés szintjére került. Az ESG megjelenése csak erősítette ezt a folyamatot. A felső vezetés viszont általában nem energetikai szakértő, ami helyzetbe hozza az energetikai műszaki és jogi tanácsadókat, vállalaton belül és azon kívül is.

Szerinted az energetikai piac szereplői mennyire értékelik a szakmai hitelességet?

Én az ingatlanszektorból jövök és az ingatlan bizniszre vonatkozó jogszabályok száma a töredéke az energetikai jogszabályok számának. Utóbbi egy extrém módon túlszabályozott iparág. Ez az egyik szempont, ami felértékeli a szakértőket, a másik pedig az, hogy nagyon erős műszaki véna kell ahhoz, hogy valaki ezt átlássa és valóban értse. Ez egy interdiszciplináris megközelítést igényel, ami azt jelenti, hogy ha én jogászként foglalkozom ezzel, akkor valamennyire értenem kell a műszaki oldalát, a fizikát, de értenem kell a pénzügyi, gazdasági részét is, valamint az adózási aspektusokat. Ha valaki pedig mondjuk villamosmérnökként mozog ezen a pályán és ezzel a kérdéssel foglalkozik, akkor neki igenis el kell kezdenie jogszabályokat és MAVIR Üzemi Szabályzatokat olvasgatni, hiszen anélkül az ő tudása sem feltétlenül elegendő.

Ebben az iparágban tehát az tud hiteles szakértőként megjelenni, aki túl tud lépni a saját képzettségén, a saját szakmáján, és hajlandó megérteni más szakmák alapvető szabályait is.

2. Szabolcs útja a szakértői státusz felé

Bécsben kezdted a jogi karriered. Hogyan hatott ez a szakmai fejlődésedre? Nemzetközi környezetben könnyebb vagy nehezebb szakértővé válni? Szerinted mennyire számítanak a nemzetközi tapasztalatok ezen a területen?

Én az egyetem után közvetlenül kerültem ki Bécsbe egy nemzetközi ügyvédi irodába. Eleinte egy szót sem értettem abból, amit mondanak nekem. Aztán nyilván megtanultam németül, de ennél sokkal fontosabb dolgokat is megtanultam.

A legmeghatározóbb tapasztalat az volt, hogy a saját szakmámon túli szempontokat is be tudjam csatornázni a gondolkodásomba és a munkámba, azaz hogy ne kockajogász legyek, aki mindenben csak jogi problémákat keres, de nem lát túl a paragrafusokon. Bécsben azt tanultam meg, hogy önmagában a jogi tanács nem ad valódi hozzáadott értéket az ügyfeleknek. Egy jogi tanácsadás akkor nyer értelmet, ha a jogász hajlandó megérteni az üzleti hátteret, miért teszi fel az ügyfél az adott kérdést, milyen üzleti helyzetben van, azaz mi a kontextus.

Sok fiatal dolgozik nálunk, és mi is azon dolgozunk, hogy ők sikeres ügyvédek legyenek. Mindig azt tanítom nekik, hogy nincs olyan, hogy jogi kérdés és jogi válasz, kérdés van és válasz van. Mi, jogászként, természetesen jogi szempontból válaszolunk, de a válaszunknak nem csupán jogi értelemben kell helytállónak lennie, az üzleti háttérrel is összhangban kell lennie, az üzleti célokat kell támogatnia.

Nyugaton előrébb vannak ebben, ez 25 éve még inkább igaz volt. Kelet-európaiként nyugaton nehezebb érvényesülni, viszont a nyugaton szerzett tapasztalattal hazatérve sokkal könnyebb karriert építeni. Ha valaki néhány évre megy ki tanulni vagy dolgozni, és egyértelműen nem gazdasági bevándorlóként, hanem például egyetemista vagy ügyvédjelöltként van jelen, akkor a helyiek nagyon befogadók tudnak lenni, és készségesen átadják a tudást. Ha ezzel a tudással valaki visszatér Magyarországra, akkor rendkívül sikeres karriert építhet. Éppen ezért minden fiatalnak csak azt tudom javasolni, hogy legalább néhány évet töltsön nyugaton tanulással vagy munkával, mert utána itthon sokkal gyorsabban haladhat előre.

Kint maradni, azonban egy teljesen más kérdés. Egy idegen társadalomba hosszú távon integrálódni elképesztően nehéz, és sok olyan példát látok, ami azt mutatja, hogy ez nem mindenkinek való.

Amikor 2011-ben megalapítottad az OPL ügyvédi irodát, mennyire volt tudatos célod a szakértői státusz építése?

Amikor megalapítottuk ezt a céget Orbán Miklós barátommal, már volt egy évtizednyi szakmai tapasztalatom, részben külföldön, részben Magyarországon. Az ingatlanpiacon addigra már szereztem egyfajta elismertséget bizonyos szegmensekben, és ez nélkülözhetetlen volt a saját cég alapításához. Nem üres kézzel indultunk, hanem egy már meglévő ügyfélbázissal és szakértői státusszal, ami megadta az alapot a vállalkozás sikeréhez.

Gyorsan rájöttem, hogy a szakértői státusz nem önmagában a cél, hanem egy eszköz. Ha valaki céget épít, akkor nemcsak szakértőnek, hanem vállalkozónak és cégvezetőnek is kell lennie. Ez pedig komoly egyensúlyozást igényel, mert ha valaki kizárólag a szakmai oldal koncentrál, nem lesz sikeres vállalkozó. Ha viszont a vállalkozás oltárán elveszíti a szakmai hitelességét, akkor egy idő után nem lesz hiteles az ügyfelei szemében, akik le fognak morzsolódni. A karrier egyik fontos fejlődési útja, hogy valaki szakértőből vezetővé válik, de ehhez kell a motiváció és a kockázatvállalási hajlandóság is. A stresszt és bizonytalanságot pedig jól kell bírni.

Nem mindenki szeretne cégvezető lenni. Vannak, akik kizárólag szakmai kérdésekkel szeretnének foglalkozni és még mélyebbre ásni a saját területükön. Én viszont mindig is vállalkozni szerettem volna, ugyanakkor folyamatosan fenn kell tartanom a szakértői státuszomat is.

A legnagyobb kihívás számomra az, hogy ezt a két szerepet – a vállalkozást és a szakértői munkát – összehangoljam. Tudom, hogy egyszerre nem lehetek tökéletes vállalkozó és tökéletes szakértő, ezért van egy erős csapat mögöttem és a cégtársam mögött. Az irodánkban körülbelül 30 szakértő dolgozik különböző területeken, és amikor egy kérdésben mélyebb tudásra van szükség, akkor ők veszik át a feladatot vagy közösen dolgozunk rajta. Ez az, ami hosszú távon is fenntarthatóvá és sikeressé teszi a vállalkozást.

3. A szakértői státusz és az üzleti siker kapcsolata

Az ügyfélbizalom kiépítésében milyen szerepe van a szakértői státusznak? Szakértőként milyen kihívásokkal kell szembenézni az ügyfélkapcsolatok terén?

A szakértelem az ügyfélbizalom szükséges, de nem elégséges feltétele. A bizalomhoz sokkal több kell: megbízhatóság, hatékonyság, az ügyféllel kompatibilis személyiség (azaz kémia) és egy általános tájékozottság a szakmán túl is. Ha mindez megvan, akkor vagy hiteles az ügyfél szemében. A kulcsszó tehát nem a szakértelem, hanem sokkal inkább a hitelesség.  

Örök kérdés, hogy specialista, vagy generalista legyen az ember, mivel lehet jobban érvényesülni. A válasz leginkább attól függ, hogy az ember hol helyezkedik el ill. hol szeretne lenni az iparági táplálkozási láncban. Pályakezdőként előszőr specialistává kell válni legalább egy területen. A tanácsadói szektorban ehhez kb. 10 ezer órát kell beletenni egy területbe, ami a legtöbb esetben kb. 10 év. Ekkor már szakértő vagy, és lesz, aki fizet a szakértelmedért. Ezután el kell dönteni, hogy még jobb és még elismertebb szakértővé akarsz válni egy még szűkebb területen, vagy esetleg elindulsz egy másik szakterületen is. Ez viszont már a mélység rovására fog menni. De az is lehet, hogy inkább vállalkozni szeretnél, azaz céget és csapatot építeni. Ebben az esetben generalistává kell válnod. Itt már elsősorban nem a saját szakértelmedet adod el, hanem a csapatodét, ami adott esetben igen szerteágazó lehet.

A mi ügyvédi irodánk is ilyen: az ingatlantól a telekommunikáción keresztül a mesterséges intelligenciáig számos üzletágunk van. Vezetőként nem lehetek minden területen szakértő, de egy bizonyos szintig képben kell lennem mindennel, amit az irodánk csinál. Ráadásul amig egy cég nem éri el a 80-100 fős méretet, a cégvezető egyben a Head of HR, Sales, Marketing, Training, Compliance, Kontrolling, Procurement, Finance és IT is.  

Egyébként az ügyfeleknek sokszor nem egy speciális szaktudásra van szükségük, hanem egy üzleti vagy emberi probléma megoldásához kérnek segítséget, azaz egy tapasztalt generalistára van szükségük, aki már látott éjjeliőrt nappal meghalni. Sokszor előfordul, hogy nem is jogi tanácsot adunk, hanem a jogi szakértőként begyakorolt problémamegoldási sémákat alkalmazzuk analóg módon egész más helyzetekre, vagy általános üzleti tapasztalatunkkal segítünk stratégiai kérdésekben. Ehhez viszont – kis képzavarral élve – nagyon kell a kilométer, ami jóval több, mint 10 ezer óra. Szerintem az ügyvédi karrier csúcsa az, amikor az ügyfelek stratégiai kérdésekben kérik ki a véleményedet.   

Milyen tényezők különböztetik meg a valódi iparági szakértőket azoktól, akik csak annak próbálnak látszani?

A valódi szakértőket az különbözteti meg a kóklerektől, hogy van munkájuk. Akár alkalmazottként dolgoznak egy cégnél, ahol számítanak rájuk és előre haladnak a szervezeten belül, akár tanácsadóként vagy ügyvédként sikeresek a piacon. A szakértelem legjobb visszaigazolása sosem az, amit valaki magáról állít, amit a névjegykártyájára vagy a LinkedIn profiljára ír. Az igazi mérce a piac: ha valakinek komoly ügyfelei vannak, és azok elégedettek vele, az bizonyítja a valódi szakértelmét.

Gyakran hallani, hogy a szakértői státusz megszerzése könnyebb, mint a megtartása, és ez igaz. Egy hétig intenzíven lehet tanulmányozni egy területet, de ha valaki nem foglalkozik vele folyamatosan, a tudása néhány hónap alatt elavul. Saját tapasztalatból is tudom, amikor több mint 20 éve letettem az ügyvédi szakvizsgát, rengeteg jogszabályt kellett megtanulnom. Ma már azok közül egy sincs hatályban. Ha akkor azt gondoltam volna, hogy ez a tudás elég lesz a következő 20 évre, nagyot tévedtem volna.

Nemzetközi kutatások is igazolják, hogy a túlszabályozás a nagyvállaltok egyik legnagyobb üzleti kockázata. Egyes felmérések szerint még a COVID, az infláció vagy a háborús helyzet sem jelentett akkora bizonytalanságot a cégvezetők számára, mint a folyamatosan változó jogi és gazdasági környezet. Ebben a világban csak az lehet hosszú távon sikeres, aki nemcsak megszerzi, hanem fenn is tudja tartani szakértői státuszát.

Ugyanakkor a valódi cél nem pusztán a szakértői státusz elérése, hanem a hitelesség. A szakértelem ennek egy alapvető, de önmagában nem elégséges eleme. Hiába a tudás, ha valaki nem megbízható, nem tartja be az ígéreteit, vagy nem tud hatékonyan kommunikálni az ügyfelekkel. A sikeres szakember nemcsak ért a szakmájához, hanem a partnerei számára is kiszámítható és együttműködő. Végső soron a hitelesség az, ami meghatározza, hogy valaki hosszú távon sikeres tanácsadó, ügyvéd vagy bármilyen más szakember lesz-e a saját iparágában.

Akkor szerinted ez ilyen formában kijelenthető, hogy a szakértői státusz legobjektívebb mérőszáma az ügyfelek száma és minősége?

Igen, én azt gondolom, hogy kijelenthető. Alapvetően kétféle karrierút létezik a fehérgalléros szakmákban: vagy a tudomány irányába haladsz, vagy az üzlet felé fordulsz. A tudományos pályán a szakértelmet objektív mérőszámok igazolják, például tudományos rangok, publikációk száma vagy idézettségi mutatók. Az üzleti világban viszont egyetlen igazán fontos mérőszám van: a profit. A bevétel és a profit forrása pedig az ügyfelek bizalma és elégedettsége, ami a legtöbbször számla kifizetésében testesül meg.

Az üzleti világban tehát a szakértői státusz végső soron az elért üzleti eredményekkel mérhető.

4. Konkrét példák a szakértői státusz üzleti hatására

Volt-e olyan pillanat a karriered során, amikor úgy érezted, hogy a szakértői státuszod döntő előnyt jelentett egy üzleti tárgyaláson vagy projektben?

Számos olyan pillanat volt a pályafutásom során, amikor éreztem, hogy a szakértelmem valódi üzleti előnyt jelentett az ügyfelem számára. Ügyvédként gyakran felmerül az érzés, hogy a munkánk csak egy költségtétel a cég költségvetésében, egy szükséges rossz a jogszabályi megfelelés érdekében. És valóban, sok esetben a világ ugyanúgy menne tovább nélkülünk is.

De mi történik, ha egy cég mégsem felel meg a jogszabályoknak? Lehet, hogy semmi, de az is lehet, hogy súlyos pénzügyi vagy jogi következményekkel jár. Mi ügyvédek a kockázatkezelés egyik alappillére vagyunk. Bár ez sokszor költségesnek tűnhet, vannak olyan helyzetek, amikor egyértelműen bebizonyosodik, hogy megéri a befektetés. Olyan pillanatok, amikor az ügyfél egy sikeres üzletet tudott megkötni a támogatásommal, vagy éppen megvédtem őt egy jelentős pénzügyi veszteségtől.

Volt például egy szerződéses tárgyalás, ahol észrevettem egy olyan kockázatot, amire az ügyfelem nem is gondolt. Az ellenérdekű fél biztos volt benne, hogy ez a helyzet sosem fog bekövetkezni, így elfogadta a szerződéses kitételt. Egy évvel később viszont pontosan az a szituáció állt elő, amelyre én felhívtam a figyelmet, és ennek köszönhetően az ügyfelem több millió eurós kártól menekült meg. Az üzlete így sértetlen maradt, míg a másik félnek kellett viselnie a veszteséget.

Ez csak egy példa arra, hogyan vezethet a szakértelem konkrét üzleti eredményekhez. Ha nem lennének ilyen sikerélmények, valószínűleg már nem csinálnám ezt a szakmát. De az ilyen helyzetek bizonyítják, hogy egy ügyvéd nemcsak a jogszabályok betartásában segít, hanem valódi értéket is teremthet az ügyfelei számára.

Tehát akkor valóban léteznek ezek a helyzetek, amikor nemcsak egy címke a szakértelem, hanem tényleg teljesen más végkifejletet eredményez egy-egy üzleti szituációban?

Igen! De vegyünk egy másik példát akkor az energetikai területről, amivel mostanában foglalkozom. Gyakran dolgozunk azon, hogy egy ügyfél üzleti ötletét jogilag validáljuk. Az ügyfélnek van egy elképzelése arról, hogyan lehetne egy új üzleti modellt felépíteni az energetikán belül, és ilyenkor együtt dolgozunk a megoldáson. Fontos hangsúlyozni, hogy nem önmagában a jogi struktúrán gondolkodunk, mert az még senkinek nem hozott bevételt, a valódi értéket az üzleti modell jelenti.

Ha sikerül közösen egy működőképes, életképes modellt kialakítanunk, és a cég valóban befut, akkor tudom, hogy az én munkám nemcsak egy költségtétel volt az ügyfél számára, hanem egy jó befektetés. Ilyenkor érzem igazán, hogy a szakértelmem értéket teremtett, és valódi üzleti előnyt jelentett az ügyfél számára.

Hogyan tudtad szakmai tapasztalataidat és tudásodat üzleti előnnyé formálni?

Azok az esetek, amelyeket korábban említettem, jól mutatják, hogyan szereztem olyan megbízásokat, amelyek során az ügyfelek üzleti sikereket tudtak elérni. Ha egy ügyfél egy jogi ügyben vagy üzleti tranzakcióban sikeresen jár el az én támogatásommal, nagy eséllyel tovább ajánl engem másoknak a saját iparágán vagy kapcsolatrendszerén belül.

Az ügyvéd-ügyfél viszony egy rendkívül bizalmi kapcsolat, sokkal mélyebb és őszintébb, mint a legtöbb más tanácsadói vagy beszállítói együttműködés. Ha egy ügyvéd hiteles és sikeres, az ügyfelei ajánlani fogják más iparági szereplőknek, és így épül fel egy sikeres ügyvédi iroda vagy tanácsadó cég.

Az egész folyamat alapja a szakmai hitelesség, amit először egy ügyfél számára kellett bizonyítanom azon a területen, ahol dolgoztam, majd ezen az elégedett ügyfélen keresztül jöttek az újabb lehetőségek.

Egyszerűen fogalmazva: az elégedett ügyfél határozza meg egy ügyvéd vagy tanácsadó cég fejlődését és sikerét. Érdekes, hogy az ügyvédek esetében az ajánlás kulcsfontosságú, hiszen senki nem hirdetések alapján keres ügyvédet.

Ma már nincs telefonkönyv vagy arany oldalak, ahol az ügyfelek böngészhetnének, mint régen a vízvezeték- vagy villanyszerelők hirdetéseinél. Ehelyett az ügyfelek hallanak valakiről, ismerőseiktől ajánlást kapnak, vagy egy szakmai konferencián látják előadni. Ez egy olyan környezet, ahol a személyes kapcsolatok és az ajánlások meghatározóak, hiszen ez az egész egy bizalmi körön belül működik.

5. Tanácsok azoknak, akik szakértői státuszra törekszenek az energetikában

Hogyan maradsz naprakész az iparági változásokkal kapcsolatban?

Az őszinte válaszom: sehogy. Illetve próbálkozom, de teljesen naprakésznek lenni lehetetlen.

Az energetikai szektor annyira szerteágazó és komplex, hogy aki azt állítja magáról, hogy minden területét átlátja, az valószínűleg magával sem őszinte. A szabályok száma exponenciálisan növekszik, és nem elég csak a törvényeket és rendeleteket követni – például az energetikában a MAVIR Üzemi Szabályzatokat is figyelembe kell venni, amelyek bár nem minősülnek jogszabálynak, a gyakorlatban mégis úgy működnek.

Az információmennyiség hatalmas, és nincs olyan szakember, aki mindenhez egyformán értene, ahogy az orvostudományban sincs olyan orvos, aki minden területhez ért. A technológia fejlődése azonban új lehetőségeket hoz ezen a téren. Az adat-alapú szemlélet először a Big Data forradalommal jelent meg, majd ezt követte a mesterséges intelligencia térnyerése. A lényeg mindkét esetben ugyanaz, óriási mennyiségű adatot strukturálunk, és olyan módon dolgozzuk fel, hogy az emberi agy számára is értelmezhető és használható legyen.

Szerintem a szabályozott iparágakban a jövőben könnyebb lesz naprakésznek maradni, de csak technológiai segítséggel.

A klasszikus módszer, hogy minden reggel, amikor felkelek, elolvasom a Magyar Közlönyt, majd végig nézem a MAVIR vagy más szabályozó hatóságok honlapját, ez egyszerűen nem működik. Egy hét múlva már elfelejteném az információk felét.

Ehelyett az adatokat strukturálni kell, és ebben a mesterséges intelligencia hatalmas segítséget jelenthet. Már jóval a ChatGPT megjelenése előtt, legalább öt éve elkezdtünk foglalkozni a mesterséges intelligenciával, mert láttuk, hogy a jogszabályok hatalmas mennyiségben születnek, és emberi erővel lehetetlen követni őket. Elkezdtük a jogszabályokat adatként kezelni, tisztítani és strukturált adatbázisba szervezni. Ha ezt megfelelően megvalósítjuk, akkor technológiai eszközökkel átláthatóvá és könnyen kezelhetővé válik az információ.

Erre egy teljes üzletágunk épült, egy globális szabályozásfigyelő szolgáltatás, amely elsősorban a távközlési és technológiai szektorban működik. Több mint 70 ország szabályozását követjük, és egy online platformon tesszük elérhetővé ügyfeleink számára. Számos nagy amerikai távközlési vállalat előfizetőnk ebben a szolgáltatásban, mert egy olyan problémát oldottunk meg számukra, amely különösen nehéz azoknak a cégeknek, amelyek több piacon és több jogrendszerben működnek. Ha beírnak egy kérdést a platformunkra, azonnal megkapják a választ arra, hogy a 70 ország közül hol milyen jogi szabályozás van érvényben az adott területen. Ez egy teljesen új megközelítés, és mivel évekkel a piac előtt kezdtünk el dolgozni rajta, mára igen sikeresek vagyunk benne.

Összességében tehát az emberi agy önmagában már nem tudja befogadni az iparági és jogi változások teljes mennyiségét. De ha az emberi gondolkodást kiegészítjük a mesterséges intelligenciával és az adat-alapú rendszerekkel, akkor van esély arra, hogy ezen a területen is naprakészen tudjunk működni.

Milyen tanácsokat adnál azoknak, akik szeretnének elismert szakértővé válni az energetikában?

Én azt gondolom, hogy függetlenül attól, ki milyen háttérrel jön, milyen iskolába járt, műszaki vagy humán beállítottságú, mindenképpen érdemes interdiszciplináris látásmódot elsajátítani.

Ha valaki műszaki területről érkezik, akkor tanuljon jogot, pénzügyet, közgazdaságtant. Ismerje meg a piac működését, mert ez talán a legfontosabb. Lehet valaki bármilyen jó szakértő, érthet bármennyire a műszaki vagy jogi területéhez, ha nem érti, hogy mi történik a piacon, akkor az a tudás passzív és meddő marad, üzleti sikerré nem lehet alakítani.

A piac ismerete tehát kulcsfontosságú, de ezt még tágabban is megfogalmaznám. Tájékozott embernek kell lenni. Ezt tanítom itt nálunk a fiataloknak is. Nem szabad „szakbarbárnak” vagy kizárólag „szakinak” lenni. Bár ebben az interjúban végig a szakértői státuszról beszélünk, én szeretném hangsúlyozni, hogy ez csak egy eleme a nagy egésznek. Tájékozottnak kell lenni gazdasági kérdésekben, de még kulturális szempontból is, mert a hitelességet az is növeli, ha az ember nemcsak egy adott tranzakcióról tud beszélgetni az ügyféllel, hanem más témákról is.

Maga a tranzakció is akkor fog igazán jól működni, ha az ember kontextusba tudja helyezni. Ehhez viszont ismerni kell azt a környezetet – az üzleti, politikai és társadalmi környezetet -, amelyben az adott üzlet vagy ügylet megvalósul. Akkor tud az ember igazán jó tanácsot adni, ha átlátja az összefüggéseket. Ha viszont nem látom a fától az erdőt, akkor hiába tudom kívülről a villamosenergia-törvényt, nem fogok tudni használható tanácsot adni.

Azt tudom tanácsolni azoknak, akik szakértővé szeretnének válni, hogy tanulják a saját szakmájukat, legyenek kiváló szakemberek, de ugyanannyi energiát tegyenek abba is, hogy a saját területükön kívüli kérdéseket legalább alapvetően megértsék. Egy jogásznak például tudnia kell egy mérnökkel beszélgetni szakmai kérdésekről. A két terület teljesen más nyelvet beszél, és máshogy gondolkodik, de ha mindkét félben megvan a rugalmasság a kommunikációhoz, akkor fog igazán jól működni az együttműködés.

Hogyan lehet kiemelkedni, hitelességet és elismertséget szerezni egy ennyire technológia- és szabályozásorientált szektorban?

Egyszerre kell tanulni a szakmát és az azon túli dolgokat is, és valahogy láthatóvá kell válni. Ez talán még nehezebb, mint a megfelelő mennyiségű tudást „belepakolni” az ember agyába, mert valahogyan el is kell adni magát az embernek.

Ez nemcsak az ügyvédekre vagy a tanácsadókra vonatkozik, hanem egy nagyvállalaton belül is igaz. Ha valaki bekerül pályakezdőként egy nagy céghez, ott is el kell tudnia adnia magát, ugyanúgy, mintha a piacon lenne és ott kellene bizonyítania. És ezt viszont nem tanítják egyetlen egyetemen sem. Hogy hogyan tudom magam eladni? Hogyan tudok hiteles lenni? Majdnem azt mondtam, hogy „hitelesnek látszani”, de az egy ellentmondás, hitelesnek kell lenni. Nincs általános recept arra, hogy hogyan lehet valaki látható, hogyan tudja magát „feltenni a térképre” akár egy cégen belül, akár egy konferencián, akár egy iparágon belül. De visszatérnék az alapgondolatra: elsősorban hitelességgel.

Nyilván egy fiatal pályakezdőtől nem elvárható, hogy ugyanazt a szakmai tudást vagy több évtizedes tapasztalatot mutassa fel, mint egy idősebb szakember. De mindenkinek a saját szintjén kell tudnia hitelességet felmutatni. Enélkül nem fog tudni előrelépni sem a ranglétrán, sem a piacon, sem szakemberként.

Ehhez pedig kellenek bizonyos soft skillek is, amelyek nem mindenkiben vannak meg automatikusan.

Ez nem feltétlenül jó vagy rossz dolog, egyszerűen vannak, akik kétszer annyit is el tudnak adni magukból, mint amennyit valójában tudnak, és vannak, akik a tudásuk felét sem tudják megfelelően kommunikálni. Ez fejleszthető, tréningekkel tanulható.

De nagyon fontos az is, hogy az ember milyen főnöktől tanul. Mert nem mindegy, hogy csak a szakmát tanítja meg neki, vagy azt is, hogy hogyan tudja magát eladni. Ez egy hosszú, évtizedeken át tartó tanulási folyamat, amihez rengeteg türelem kell. Ez senkinek sem megy egyik napról a másikra. Nyilván vannak csodaszerű történetek, amikor valaki 25 évesen egy startupból milliárdos lesz, de ezek torzítják az emberek jövőképét. Nem ezekre kell figyelni, hanem azokra az emberekre, akik lépésről lépésre tudtak előre jutni, hitelessé válni és eladni magukat. Őket érdemes követni, nem azokat a „csodasztorikat”, amelyek teljesen félreviszik az emberek gondolkodását.

Persze, ezek a látványos történetek jelennek meg a sajtóban, ott van például Elon Musk vagy más tech-milliárdosok, akik egyetemista korukban már globális cégeket építettek. De ezek félrevisznek. Sokkal inkább azoknak a karrierútját érdemes figyelni és azoktól tanulni, akik nem csodát tettek, hanem egyszerűen belefektették az energiát egy adott területbe, és tudatosan végig járták a fejlődés útját. Én ezt javaslom mindenkinek.

Tehát úgy gondolod, hogy egy példakép vagy mentor kiválasztása kulcsfontosságú lehet a szakmai fejlődés szempontjából?

A mentorálás nagyon fontos. Én kerülném az olyan könyveket, mint „A sikeres üzletember 10 titka”, mert az internet és a könyvesboltok tele vannak ilyenekkel. Ezek helyett sokkal fontosabb a valódi mentorálás. Hiteles mentort kell találni, és olyan helyen kell dolgozni, ahol van hiteles mentor. Nem az a lényeg, hogy mennyi a fizetés hó végén, vagy milyen címet írhatok a névjegykártyára, hanem az, hogy van-e annál a cégnél olyan ember, akitől szeretnék tanulni. Ha nincs ilyen, akkor minden ott eltöltött hét időpocsékolás.

Ha egy munkahelyen nincs olyan ember, aki számomra hiteles és akitől tanulni tudok, akkor inkább érdemes tovább állni, akár kevesebb fizetésért is egy olyan helyre, ahol van ilyen mentor. Hosszú távon így lehet igazán fejlődni.

Visszagondolva a saját utamra, nekem is volt néhány mentor az életemben, lehet, hogy nem hívták hivatalosan mentornak, de mégis az volt. Mindig mehettem hozzá kérdezni, mindig elmagyarázta a hátteret is, nemcsak azt a három mondatot, ami a munka elvégzéséhez kellett.

Az emberi kapcsolatokon keresztül lehet igazán fejlődni. Nem könyvekből vagy csodareceptekből, hanem azoktól, akik valóban tapasztalatból tudnak segíteni.

6. Miért érdemes tudatosan építeni a szakértői státuszt?

Milyen szerepe van a folyamatos tanulásnak és az innovációnak az iparágban?

Nem szeretnék közhelyes választ adni, de mást nem tudok. Aki nem tanul folyamatosan és nem nyitott az innovációra, az hamar kívülről szemlélheti az iparágat. Ez egy elemi szükséglet. Enélkül nagyon hamar el lehet veszíteni a kemény munkával felépített hitelességet, szaktudást vagy piaci pozíciót.

Mindig azt mondom, hogy fontos az újabb szabályokat megismerni, de ennél még fontosabb, hogy az ember úgy kezdje a napját, hogy elolvassa, mi történt az iparágban, ahol éppen van.

Nyilván mindenki tudja, hogy mi az a néhány hely az interneten, ahol leginkább információhoz lehet jutni. Ezerszer fontosabb szerintem, mint hogy először a Magyar Közlönyt nyissam ki, vagy megnézzem, hogy milyen szabályozási változások történtek. Mert ha nem tudom, hogy az iparágban mi zajlik, akkor nem fogom érteni a Magyar Közlönyben megjelent módosításokat sem. Ez pedig nagyon nehéz beilleszteni a mindennapi munkába, hiszen mindenki óriási nyomás alatt él.

A felettesek vagy az ügyfelek szinte lehetetlen elvárásokat támasztanak, és ebben a folyamatos túlterheltségben – amit sosem lehet teljesen ledolgozni – még helyet kell szorítani a folyamatos tanulásnak és tájékozódásnak is.

Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy valaki hosszú távon hiteles és sikeres maradhasson a szakmájában.

Ezúton is nagyon köszönjük Dr. Perlaki Szabolcsnak, hogy elfogadta a felkérésünket és megosztotta velünk a gondolatait. Szakmailag rendkívül értékes interjú volt, mi magunk is sokat tanultunk belőle! (Ráadásul – ahogy azt a kép is mutatja – vele beszélgetni nem csupán tartalmas, de mindig jó hangulatú is.)

Ha kérdésetek van Szabolcshoz, keressétek bátran a LinkedIn profilján!

Minket is elértek a mi LinkedIn oldalunkon.