Zero Waste a zöldenergia szektorban

A veszteségmentes (“Zero Waste”) irányzat a megújuló energia szektorban a  feleslegesen megtermelt energia minimalizálását és az energetikai hatékonyság maximalizálását jelenti. Az irányzat ajánlásait betartva a termelő és fogyasztó rendszereket úgy alakítják ki, hogy működésük során a lehető legkisebb mértékben keletkezzen fel nem használt energia, és az építés során is a beruházási céloknak megfelelő anyagfelhasználásra törekszenek.

A Zero Waste on Renewables irányzat célja, hogy a megújuló energia felhasználásának optimalizálásával elkerüljük a pazarló energetikai rendszerek építését, azaz a túlméretezett vagy nem gazdaságosan üzemeltethető rendszerek létesítését.

Hasonlóan az iparág-független “Zero Waste” mozgalom célkitűzéseihez, a zöld energia szektorban is új módszertanok és szabályrendszerek bevezetése vált elengedhetetlenné napjainkra. Ezek segítségével a szükséges és elégséges szintre csökkenthető az újonnan gyártott és felhasznált energiatermelő és- tároló eszközök száma, növelhető azok hatékonysága és kihasználtsága, valamint csökkenthető az általuk okozott közvetlen és közvetett veszteség, hulladék.

A szemlélet kiemelt célkitűzése az is, hogy a zöld energiát használók és hasznosítók oldalán is megfogalmazódjon egy igény az optimálisan méretezett és üzemeltetett energetikai rendszerek iránt.

A megújulók integrációja a villamosenergia-hálózatba és a fogyasztásba egyre fontosabbá válik napjainkban, mivel az energia, sőt, kimondottan a zöld energia iránti globális kereslet folyamatosan növekszik. Egyre nagyobb aggodalomra ad okot az éghajlatváltozás és a fosszilis tüzelőanyag-tartalékok kimerülése, így egyre többen ismerik fel, hogy mihamarabb át kell térni a tisztább és fenntarthatóbb energiaforrásokra.

A megújuló energiaforrások, mint például a nap- és szélenergia, ígéretes megoldásként jelentek meg a 21. század első felében, azonban mára világosság vált, hogy korszerű energiatárolási megoldások nélkül a felhasználók jelentős része képtelen pazarlás nélkül, hatékonyan hasznosítani a zöld energiát.

A fentieket erősíti, hogy a napelemek és a szélturbinák élettartama  jelentősen javult az elmúlt években (akár a 25 évet is meghaladhatják), és az újrahasznosításra is egyre jobb megoldások állnak rendelkezésre, magas hatásfokkal. Utóbbi akár a 95%-ot is elérheti, ami a Zero Waste szemlélet szempontjából kiemelt jelentőségű, hiszen becslések szerint 2020-ban 35 000 tonna hulladék keletkezett csak napelemekből, 2030-ra pedig ez a szám elérheti az 50 000 tonnát is.

A direkt és indirekt veszteségek minimalizálása érdekében a mozgalom erős ajánlást fogalmaz meg, hogy a telepítők és a végfelhasználók törekedjenek a helyi fogyasztási szokásokat figyelembe vevő rendszerek tervezésre, hogy a lehető leghatékonyabb és megfelelően méretezett megújuló energetikai rendszereket építhessenek.

Habár a vásárolt villamosenergia-fogyasztás teljes kiváltása ma még gazdaságtalan célkitűzés ipari rendszerek esetén, ún. hibrid rendszerek telepítésével – ahol a zöld energia termelés mellett a zöld energia eltárolása is megoldott – minimalizálható a hálózatból vásárolt energia mennyisége, és maximalizálhatók a fogyasztáscsökkenésből adódó megtakarítások.

A napelemes és akkumulátoros rendszerek hálózati integrációjával jelentősen javíthatjuk a megújuló erőforrások kihasználását, megőrizhetjük a hálózat stabilitását, biztosíthatjuk a hatékony energiaelosztást és csökkenthetjük az energiapazarlást. A fejlett technológiák, intelligens algoritmusok és hatékony vezérlőrendszerek révén az optimalizálás segíthet a megújuló energiában rejlő teljes potenciál kiaknázásában, ami egy zöldebb és rugalmasabb globális villamosenergia-rendszerhez vezet.


Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük